2010. január 26., kedd

Zene

Zene nélkül mit érek én? - kérdezi Máté Péter. Én is egyre inkább érzem, hogy zene nélkül élettelen vagyok, nem táncolnak a sejtjeim. Talán ezért fogtam neki zongorázni, ezért él bennem a vágy arra, hogy tudjam magam kifejezni hangszerek segítségével (ha már másképp nem tudom).
Ahogy az életben van szomorúság és boldogság, úgy van a zenében is mély és magas hang. A mély és magas hangok váltakozása adja meg az élet ízét, harmóniáját. De ez nem mindig tudatosul az emberben és ha csak egy hangra figyel, akkor nem érzi át az élet hihetetlen játékát, amint sorra megszólaltaja lelke húrjait.

A szférák zenéjét meg nem hallottam, de biztos kimondhatatlanul szép. Egyelőre csak földi zenéket hallgatok, bár sok közülük égi eredetű.

Ha klasszikus zenét hallgatok, akkor érzem, hogy a lelkemben megszólalnak az egészen finom húrok, csendesen. Feloldódik a feszültségem és visszatalálok önmagamhoz.
Ha éppen magyar népzenét hallgatok, magyar lelkemmel találkozok. Érzem, ahogy átitatja minden sejtemet és magára ismer genetikai örökítőanyagomban.
A könnyűzene könnyebbé teszi a világi életemet, segít beilleszkedni az emberi társadalomba, elviselhetővé teszi a kalitkámat.
A rock segít kiengedni a gőzt, lelkem vastagabb húrjait mozgatja meg, lerázva magáról a sok mocskot.

Sokáig azt vallottam, hogy a gépzene nem is zene, mert nem vált ki érzéseket az emberből. Aztán be kellett látnom, hogy ez nem egészen így van. A club zenétől (zene?) például rossz közérzetem lett és hányingerem. Nem is tudtam sokáig elviselni.

Végezetül pedig lássunk néhány példát :)





Avatar

Megnéztem az Avatar című filmet és nagyon tetszett, de meglepett hogy nem mindenki van ezzel így:

"A homoszexuális karakterek hiányát illetve a film háborúellenességét fájlalják egyes amerikai csoportok.

Két oldalról is támadás érte a napokban James Cameron friss szuperprodukcióját. A Stop Avatar blog szerzői a film és a hozzá kapcsolódó események bojkottjára szólítják fel olvasóikat, amiért az Avatar elképzelt jövőképét kizárólag heteroszexuális egyének lakják. Nem beszélve a Cameron által kiagyalt na'vi fajról, amelynek egyedei szintén a hagyományos férfi-nő kapcsolat hívei."
(forrás)

Nos, erre most mit mondhatnék? Süllyedhet ennél mélyebbre az emberi faj? Én optimista vagyok, szerintem még süllyedhet :(.

Én elhiszem hogy vannak melegek és hogy az egy kezelhetetlen betegség, de ha agybajjal is társul a dolog akkor még reménytelenebb a helyzet.

Karma

A keleti tanokban létezik egy törvény, amit karmának neveznek. A karma a következmények törvénye, azaz minden tettünknek következménye van. Eszerint ha valakit bántunk, akkor meg kell tapasztaljuk azt is, hogy milyen ha minket bántanak. A jótetteink szintén visszatérnek hozzánk.

Keresztények között nem szabad említeni a karma szót, mert akkor furcsán néznek, hisz Jézus nem beszélt semmiféle karmáról... Vagy talán mégis?

"Mindazt, amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük. Ez a törvény és a próféták." (Mt. 7,12)

És vannak még a bibliában hasonló kijelentések: "Ki mint vet, úgy arat", "Ki szelet vet, vihart arat".

A magyar népmesékben is van utalás a karma létezésére: "jó tett helyében jót várj".

Persze a vallások nem értenek egyet, mindenki zúgja a magáét, a másiké pedig baromság.
Az is lehet, hogy létezik egy univerzális vallás valahol a háttérben, amit az emberek éles elméje nem szabdalt ezer fele. A próféták és szentek talán ennek a vallásnak a hívei.

No mindegy, talán a Megbocsátás felszabadít minket a karma fogságából.

2010. január 13., szerda

Mátrix

Már többször is megnéztem a Mátrix című filmet és egyre többet értek meg a mondanivalójából. Eleinte csak egy jó tudományos-fantasztikus filmnek vettem remek alapötlettel. Aztán később megdöbbentő párhuzamokat véltem felfedezni a Mátrix világa és a mi "való" világunk között. (tudom, nem vagyok egyedül ezzel)

Ébredj Neo, A Mátrix rabja vagy...

Nekünk is szükségünk lenne az ébredésre, hisz a rendszer rabjai vagyunk. A rendszer körülvesz minket és egy szépnek látszó világot tár a szemünk elé. Kézzel nem kitapinthatóak a szálak, amin keresztül táplál minket és a testünk nem is nevezhető rabnak. Ám a tudatunk csapdában van.

Minden irányból zúdul ránk az információ, de a spam szűrőt is a rendszer adja. Ő szabja meg, hogy mit hihetünk el és mi az ami csak mese.

Aki a fogvatartó rendszer létére próbál rávilágítani azt a mai világban szélhámosnak, terroristának szokás nevezni és gyorsan hiteltelenné kell tenni.
Nehéz meggyőzni a rendszer embereit, mert bármelyik bárányka képes átváltozni rendszervédő ügynökké... Az úgynevezett értelmiségi réteg talán veszélyesebb, mint az egyszerű ember. És igen, léteznek kinevezett ügynökök is, akik a nap 24 órájában figyelnek, lehallgatnak, információkat gyűjtenek rólunk és majd a megfelelő időben nem félnek használni ellenünk. Ők is a rendszer rabjai... (remélem dereng nekik valami ha ezt olvassák)

Nehéz szabadulni a rendszer fogságából, de nem lehetetlen. Igaz, az álomvilág (amerikai álom) szebbnek tűnik eleinte, de aztán rájön az ember, hogy valami nincs rendben. Valami nagyon bűzlik.

Szerencsére vannak Morpheusok is, akik segítenek szabadulni és megmutatják nekünk a rideg valóságot, már ha ezt választjuk.
Első lépesként el kell vágni a tápláló szálak. Kikapcsolni a tévét, nem elhinni a nyakkendős emberek álombaringató esti meséjét. Le kell cserélni a spam szűrőnket is, hogy saját szemünkkel lássunk és saját fülünkkel halljunk.

Muszáj megtennünk, még akkor is ha eleinte kirekesztettnek érezzük magunkat.

Az új, szabad világból majd visszanézhetünk régi szánalmas életünkre és megkérdezhetjük magunktól: valóság volt? Nem, csak a tudatunk tette azzá.

2010. január 7., csütörtök

Tudás

Ezt találtam a neten:

Aki tud és tudja, hogy tud, az veszélyes, attól óvakodjatok!
Aki nem tud és tudja, hogy nem tud, az okos azt tanítsátok!
Aki tud és nem tudja, hogy tud, az bölcs, attól tanuljatok!
Aki nem tud és nem tudja, hogy nem tud, az hülye, azt hagyjátok